Helyzetjelentés

Az utóbbi 1 évben nagyon elhanyagoltuk a blogot. Nem mentegetőzöm, hisz ez tény. Viszont ma reggel új elhatározásra ébredtem. Eldöntöttem, ez mostantól fogva másként lesz. Legalábbis részemről

Kezdem is talán azzal, ami a héten történt.  Még két éve, nyáron, Pécsen volt egy animecon. Indultam a beküldős rajzversenyen, és bejutottam a három legjobb közé. Azt tartják, hogy a bronzérmes és az aranyérmes örül a legjobban eredményének. Utóbbinál egyértelmű, miért, előbbi pedig talán azért, mert még éppen díjazott. Nos, velem is madarat lehetett fogatni akkor, hiszen elcsíptem a harmadik helyezést. Jeleztem is a szervezőknek, hogy hamar el kell mennem, ezért a díjat nem tudom átvenni. Megígérték, hogy majd küldik.

Zene füleimnek…

…és a tieteknek is, kedves blogolvasóim. Nemrég egy nagyon jó kis j-rockválogatást kaptam (köszönet érte Tomibitonak), ebből szeretnék pár kis szösszenetet megosztani.

Elején azonnal itt is van egy videó, mely

Eltűntünk?

Á, nyugi, nem… Nincs semmi pánik, nem nyelt el a föld, nem fulladtunk vízbe, sem pedig a halál egyéb nemét nem választottuk (én legalábbis magamon nem vettem észre). Csupán… összesűrűsödtek a dolgok. A csajoknál is (majd ők elmesélik, ha gondolják), de nálam is bonyolódott az élet.

Eladom a szobám tartalmát

Igen, nem tévedés a cím, tényleg “nagytakarítást” végeztem. A szekrény tetejéről lekerültek a dobozok, azokból a tartalmuk. Némi mennyiség visszakerült, de a többség vagy szemétben landolt (régi jegyzetek, füzetek), vagy pedig a modellkedés után egy dobozban, ahol újdonsült gazdájukat várják.

Védett: Mangalista

Ez egy magánjellegű bejegyzés. Megtekintéséhez jelszó megadása szükséges:

Jelszó:

Fanservice RANDOM módra

 

 

Ismét mérföldkőhöz érkezett a magyar mangázás történelme. Nemrég ugyanis megjelent egy (a talán első) online manga-antológia, 4 remek művel.

Görögjünk! – fincsi fasírt görög módra

Már jó rég jelentkeztem (bizonyos okok miatt….).
Most sem szándékozom sokáig rontani itt a levegőt, mindössze egy receptet szeretnék megosztani mindenkivel.

Még kb. 1 éve kaptam egyik (azóta volt) kolleganőmtől.

Baba-mánia

Mint azt néhányan tudjátok, januártól új elfoglaltságot találtam magamnak. Először csak egy volt, aztán lett még egy, majd jöttek a kicsik is. Elkezdtem babákat csinálni.

(majdnem)megfázós-con – május 14

Gondoltam, beköszönök pár mondattal, és egy aprócska – tőlem megszokott – con-beszámolóval. Igazából mivel mostanában nem voltam túl jól, ez kicsit érződni fog ezen a bejegyzésen is: gyakorlatilag össz-vissz ha 10 képet csináltam… (de ez nem ide tartozik).

Reggel, mikor kinéztem az ablakon, azt gondoltam, a péntek 13 most fogja megbosszulni magát.

Magdi anyus, Orbán és a várakozások – egy nap ismét Pesten

Nem leszek most túl hosszú, hiszen… nincs mit írnom. Azaz lenne, csak már annyi idő telt el azóta, hogy képtelenség bepótolni. Ilyenkor ha megkérdezik:
- Mi van veled? Hogy vagy? – nemes egyszerűséggel ennyit válaszolok:
- Semmi érdekes nincs, köszönöm, megvagyok.

És ebben minden benne is van. Najó, azért… nagyvonalakban pár szót ejtek a hónap eseményeiről.